Szent István-nap

Aknaszlatina Técsőtől 24 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekszik első említése 1360-ból való.

Az itt élő mintegy kétezres magyarság a régi időktől kezdve nagy tisztelője az Árpád-házi szenteknek. A település mellett található sóbánya egyik tárnája Szent Kinga, azaz Kunigunda nevét viselte, a helyi római katolikus templomot pedig Szent István király tiszteletére szentelték fel.

Az aknaszlatinai római katolikus közösség kezdetben a máramarosszigeti plébániához tartozott, ám a hívek számának növekedésével 1833-ban sikerült önálló plébániát létrehozniuk. Az egyházközség egy fából épített kápolnát használt, melynek helyére 1856-ban új kőtemplomot építette. A környéken végzett túlzott sókitermelés azonban olyan földmozgást eredményezett, melynek következtében a kőtemplom statikailag olyannyira meggyengült, hogy le kellett bontani. A jelenlegi, Szent István király tiszteletére felszentelt templomot 1932-ben építették. Orgonája a XX. sz. elejéről való, a Rieger Testvérek munkája, s eredeti állapotban található. 2000. augusztus 20-án Majnek Antal munkácsi római katolikus püspök Árpád-házi szentek szobraiból és a hét vezér kopjafáiból álló szoborcsoportot áldott meg a templom kertjében. A kopjafák mellett padokat helyeztek el, melyekre a magyarság kiemelkedő alakjainak egy-egy gondolata került a hazáról, az anyanyelvről, a hitről és a megmaradásról.

A helyi közösség minden évben augusztus 20-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében Szent István-napot tart az államalapító király tiszteletére. Az ünnepség mindig szent misével kezdődik, melyet a szoborparkban található Szent István-szobor megkoszorúzása követ. Ezután a helyi művészeti csoportok műsorával, közös főzéssel és egyéb szórakoztató programokkal folytatódik az egész napos program.