Római katolikus plébániatemplom

Kárpátalja egyik legrégebbi temploma a munkácsi Tours-i Szent Márton székesegyház.

Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája című művében így ír róla:

"Munkács régi középülete a keletelt templom, mely a város közepe táján, körded kőfallal körülvett czinterem közepén áll, innen következtethetni, hogy a hajdani ős telep e tájon keletkezhetett. Hogy itt már a XIII. században templom állott, onnan is állíthatni, hogy a munkácsi lelkészség a 1333-dik évi pápai tizedek lajtstromában a kivételes paróchiák közt említtetik, Erzsébet királyné pedig 1376-ban okmányilag megengedé, hogy a község hivatalos pecsétjén czimerül a templom védszentje, Szent Márton hitvallónak képét viselhesse. Azonban az eredeti templomnak már nyoma sem látszik, mert idő folytán az épület a felette elvonult viharoktól annyit szenvedett, a hadak rombolásaitól oly sokszor érintetett, hogy a koronkint rajta tett javítások és újítások teljesen elenyésztették eredeti alakját."

A Lehoczky által is említett első római katolikus templomot még a XIV. század első harmadában építhették Munkácson Tours-i Szent Márton tiszteletére, ugyanis az 1333. évi pápai tizedek lajstroma már említi. Később többször átépítették. A reformáció tanainak megjelenésekor az új hitre tért közösség vette át a templomot, mely később, 1567-ben és 1657-ben is leégett. Lorántffy Zsuzsanna támogatta az újjáépítését. 1660-ban Báthory Zsófia visszaadta az istenházát a római katolikus közösségnek, de Thököly Imre 1682-ben ismét a reformátusoknak ajándékozta azt. 1688-tól már újból a katolikusok használták. Véglegesen az 1705-ös szécsényi országgyűlés adta vissza a katolikusoknak a templomot. 1686-ban komoly pusztítást végzett a templomon az osztrák hadsereg, miközben a munkácsi várat ostromolta, ám a közösség 1725-re helyreállította az épületet. 1746-ban jelentős átalakításokat végeztek a templomon, mely 1800-ban új barokk főoltárt is kapott a Schönbornok jóvoltából.

A XIX. század végére a templomhajó azonban olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani a toronnyal együtt, s csak a szentély maradt meg, melyet kápolnává alakítottak át. A kápolna ma is áll, falán még láthatóak a XIV. századi eredetű freskómaradványok. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, minden oldalról támpillérek támasztják. Északi oldalán kerek torony áll, tetejéhez csigalépcső vezet. A kápolna boltozata hálószerű, bordáinak metszéspontjaiban kerek, rombusz és pajzs alakú zárókövek díszítik. A déli falban hármas tagolású gyóntatófülke látható. Nyugati részén neogótikus karzatot alakítottak ki. A nyugati oldal mindkét oldalán a diadalív felső része látható. Déli bejárata felett látható a templom átépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Büdy Mihály egykori földbirtokos, munkácsi várkapitány és Bereg megyei főispán 1563-ból származó címere. Liturgikus berendezése fából faragott, s Matl Péter munkácsi szobrászművész munkáját dicséri.

Az egyházközség a jelenleg látható eklektikus stílusú templom építésébe 1904-ben kezdett. A Czigler Győző tervei alapján elkészült templomot 1905-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére. Az új oltárokat a budapesti Oberbauer és Tsai cégtől rendelték meg. Az oltárszobrok és a szószék tiroli mesterek kezéből került ki. A templom orgonáját a budapesti Rieger testvérek építették 1913-ban. A toronyóra a korábbi, 1747-es eredetű óra alkatrészeinek felhasználásával készült 1927-ben. Néhány régi tárgy a korábbi templomból is átkerült az új istenházába. Ezek közé tartozik a Schönborn főoltár, a Szent Márton ábrázoló oltárkép, mely Stikinger Lajos alkotása. A bezárt zsófiafalvi templomból került ide a Madarász Viktor festette olajkép, mely Szent Istvánt ábrázolja, aki az országot felajánlja Szűz Máriának.

A templomon az 1960-as és 1970-es években többször is végeztek felújítási munkálatokat. 1989-ben festették ki utoljára belülről. 2002-ben a munkácsi templom az újonnan alapított Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye székesegyháza lett. A templomkertben Matl Péter Szent Mártont ábrázoló szobra áll. A szent nemcsak a templom, hanem a város és az egyházmegye védőszentje is.

Forrás:

Kárpátalja. Római katolikus templomok, szerk_ Pápai Zsuzsanna, 2003, Munkács

Kárpátalja magyar szemmel. Útikönyv, szerk: dr. Tarpai József, Shark Kft. Beregszász-Ungvár, 2021

https://www.karpatinfo.net.ua/latnivalo/300597-munkacsi-tours-i-szent-marton-szekesegyhaz