Riskó György festőművész, író

Máramaros vidékén, Técső városában látta meg a napvilágot 1955. január 1-jén Riskó György festőművész, író, grafikus.

Szülőfalujában végezte el az általános- és középiskolát, majd 1977-1981 között az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanult. Mesterei voltak Petreczky László, Bacsinszky Ágnes, Pál József. 1992-től állította ki alkotásait. 1993-ban részt vett a Bessenyei Nyári Akadémián. 1995-től tagja és titkára, majd 2002-től alelnöke volt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. 1997-től tagja volt a Művészbarátok Egyesületének. Számos művésztelep munkájában részt vett: 1994-1997 között Balatonalmádon, Bogácson és Csepelen alkotott. 1996-ban elnyerte a Hétköznapi Kultúra Csepelen '96 díjat.

Festményeket, temperákat, grafikákat (ceruzarajz, tus) készített. "Munkái expresszív, érzelmileg felfokozott formákban tükrözik a művész érzéseit és hangulatait, gondolatait a világ és az egyén életének bonyolult összefüggéseiről és jelenségeiről. Művészetének sajátosságai a nyugtalan és mozgalmas formák, a lendületes vonalvezetés, ami a hideg és meleg tónusok kontrasztjaival párosul." - olvashatjuk róla az artportal oldalán.

Egyéni kiállításai voltak a többi között Bátyúban, Kecskeméten, Budapesten, Pakson és Ungváron.

Festészete mellett a kezdetektől aktív tagja volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. 2002-től 2005-ig a megyei irodát vezette, majd 2005-től haláláig a szervezet kulturális titkáraként tevékenykedett. A Kárpátalja hetilap főszerkesztője volt, továbbá a KMKSZ számos rendezvényét ő szervezte meg. 

Ezek közé tartozott a mai napig nagy népszerűségnek örvendő Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozó. Ehhez kapcsolódóan Pásztorok, keljünk fel... címmel jelent meg 1999-ben Ungváron a kárpátaljai betlehemes játékokat tartalmazó könyve.

Riskó György Bátyúban élt, ahol szintén aktív szerepet vállalt a helyi társadalmi és kulturális életben. A Vasúti Művelődési Ház igazgatójaként számos kulturális program megszervezésében vett részt. Ezek közé tartoztak a Bátyúi Költészeti Napok, a Megyei Bábfesztivál, a gyermekszínjátszó- és a megyei zenésztalálkozók.

2014 márciusában munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Egy hónappal később, hosszú betegség után, 2014. április 17-én hunyt el.