Salánki református templom

Az első név szerint ismert és kétséget kizáróan református, illetve kálvini tanítást terjesztő salánki prédikátor Salánki András volt 1577-ben, aki "Verbi Dei Minister"-nek nevezte magát.

A salánki református templom, mely eredetileg római katolikus volt, 1390-1405 körül épült, a falusi gótika stílusában. Amikor a reformáció idején a közösség áttért az új hitre, a templom is az ő tulajdonukba került. Az épületet több tűvész is sújtotta, az egyik legnagyobb 1789-ben érte. Az ezt követő esztendőben a hívek újra felépítették és kibővítették az eredeti istenházát. 1821-ben - lebontva az eredeti szentélyt - keleti irányban bővítették az épületet, majd 1936-ban felépítették az északi szárnyat.

Az 1999-ben megjelent Magyar Református Egyház Javainak Tára Máramaros-Ugocsa Egyházmegye című kiadvány így ír a salánki templomról:

"A többször átalakított templom vaskerítéssel körülvett kertben áll. A fal mellett 1936-ban állított kő osszáriumot helyeztek el. A négy fiatornyos torony sisakja hegyes sokszögű gúla alakú, tetején kakas, félhold és csillag. Bejárata előtt portikusz. Falán ukrán nyelvű műemléktábla. A templom belsejében karzatok futnak végig, amelyek világos alapon drapp álkeret- betétekkel tagoltak, közöttük egyszerű pilaszterek. Mindegyik karzaton egy-egy feliratot tartalmaz a középső keretbetét. A szószék félkör alakú fa borítású, fehér színű, arany díszítéssel. Egyszerű pilaszterek tagolják, az álkeretbetétekben rozetták. A szószékkorona háromnegyed kör alakú, alul függönyminta és bojtok, felette felirat. A felső része hármas osztású, alul fehér C elemek tagolják függőlegesen, közöttük arany színre festett ornamen- tális dísz, a középső sávban füzérek és zöld leveles vörös tulipánok. Legfelül hasonló tulipán. A Mózesszék mennyezetes, hasonlóan fehér és arany színezésű, rozettadíszes, tetején faragott cserépbe állított tulipánok. A szószék alatt sírkő fekszik címerrel és felirattal, 1608-as évszámmal."

2002-ben a 900 férőhelyes templomot kívülről, 2004-ben pedig belülről újították meg. A templomtornyot négy fiatornyos sisak fedi. A toronyban két harang lakik: Az egyiket Budapesten öntötték Walser Ferenc műhelyében 1893-ban, a másikat Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester készített 1922-ben az I. világháborúban elvitt harang helyére.

Az úrasztali edények közül említést érdemel Ilosvay Ábrahám 1711-ben készült aranyozott ezüstpohara, valamint egy aranyozott, ezüstből készült fedeles kehely és egy 1726-ból származó ónkanna.

Az épülethez történelmi esemény is köthető: a templom karzatán felirat emlékezik meg arról, hogy itt tartotta meg II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc utolsó, 1711-es salánki országgyűlését.