Perényi-kúria

Beregardó egészen a XIV. századig vezetheti vissza történetét. A település neve arra utal, hogy első lakói az ardók (erdőóvók) voltak, akik a királyi erdőispánság (silva Bereg) szélén telepedtek le. Az évszázadok alatt számos nagyúr birtokolta a települést, mely a Korjatovics, a Brankovics, a Dobó és Csáky családok után a XVIII. század első felében a Perényi család kezébe jutott.

Ekkor - a pontos dátum nem ismert - építette fel a Perényi család a kastélyt, melynek főhomlokzatát négyoszlopos, timpanonos portikusz teszi hangsúlyossá. Ami biztos, hogy 1783-ban ebben az épületben látta meg a napvilágot báró Perényi Zsigmond nagybirtokos, későbbi Bereg vármegyei főjegyző, majd alispán, országgyűlési képviselő, Ugocsa megyei főispán, az 1848/1849-es szabadságharc vértanúja. 1849. május 29-én, mint a felsőház elnöke, ő is aláírta Kossuth Lajos Függetlenségi Nyilatkozatát. Ezért a szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és 1849. október 24-én kivégezték. Emlékét nemzedékeken át ápolták vidékünkön. 1902. október 24-én, vértanúhalálának 53. évfordulójára szülőfalujában, bizonyára a Perényi-kastély falán, márványtáblát avattak a tiszteletére. Sajnos a tábla nem maradt fenn.

Még szomorúbb lett a kastély sorsa. A szabadságharc leverése után Perényi Zsigmond birtokait, köztük a beregardói kastélyt elkobozták a családtól, s császárhű uraknak adták át azokat. Az ardói kúriát először Abonyi István munkácsi adórendezési biztos és felügyelő szerezte meg, majd Meliórisz István és Botlik báró birtokolta. Végül gróf Schönbornhoz került, aki intézőjére, Pál Győzőre bízta az ardói birtok vezetését.

A régiek visszaemlékezése szerint a kastély és a körülötte elterülő reneszánsz park akkor még eredeti pompájában tündökölt. Aztán jött a szovjet éra, a kúria állami tulajdonba került és kultúrház lett belőle. 1973-ban az épületet bérbe adták a Kárpátaljai Kertészeti és Gyümölcsészeti Tervező Hivatalnak, majd 1985-ben a Beregszászi Járási Fogyasztási Szövetkezet vette át. Miután 1992-ben a szövetkezet lemondott az épületről, az ismét a falu tulajdona lett. Akkor az ardóiak önerőből láttak hozzá, hogy a szebb napokat is látott kastélyt faluházzá - benne könyvtárral, orvosi rendelővel, kávézóval, postával - alakítsák át.

1999-ben, Perényi Zsigmond halálának 150. évfordulóján, az épület falán emléktáblát helyeztek el a mártír tiszteletére. Beregardó másik híres szülötte, Beregszászi Nagy Pál (1750 körül - 1828) nyelvtudós emlékére pedig kopjafát állítottak a kastély parkjában. Sokat tett a kastélyért egy helyi vállalkozó, Lőrincz András, aki a faluház mellett 1993-tól közel 15 éven át a Kastély Sörözőt üzemeltette az épületben. A kúria bezárásában közrejátszott a 2006-os földrengés is, melynek következtében tovább romlott az épület állaga, míg végül életveszélyes lett a kúria. Felújítására akkoriban - figyelembe véve a műemlékvédelmi előírásokat - nem volt lehetőség. Így a teljes pusztulás fenyegette az egykori Perényi birtokot.

Megmenekülése annak köszönhető, hogy a Beregszászi Városi Tanács, mint tulajdonos, 25 évre bérbe adta a kastélyt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának. Az intézmény közbenjárására a Keleti Partnerségi Programok keretében felújították a kastélyt, mely a jövőben kultúrkúriaként működik tovább.