Nagydobronyi népviselet
A férfiak kétféle vászonnadrágot, "gatyát" hordtak. Az egyik bő, ráncos, felül korcban végződő, derékon madzaggal kötődő, alul rojtos volt. A másik keskenyebb szárú, amit alsónadrágként is viselhettek télen. Kékre is festhették, így munkaruhaként szolgált. A bő nadrágot három darabból varrták: külön a két szárát és a közéjük betoldott ülepet, ún. "palhát". A másik gatya két szélből készült. Általánosan viselet volt a "priccses" nadrág, melynek felső része bő, térd alatt pedig szűk szabású volt. Ezt a csizmába húzták. A csizma fölött három gomb díszítette. Lábukon huszárkötésű, rogyós, keményszárú csizmát viseltek. A csizmaszárat zsinórral szegték, illetve lóheredíszt is tettek rá.
Felsőtestükön fehér vászoning volt, mellrészen ráncolva, magasított nyakán gallérral. Nyáron az inget és a gatyát önálló viseletként is hordták. A gatya fölé kék surcot kötöttek. A férfiak ruháinak legszebb darabjait, az ünneplő surcot zsúfolt keresztszemes hímzés díszítette. Az ingre mellényt vettek, amit "lajbinak" neveznek a helyiek. Volt posztóból készült vastagabb mellény is, amit zsinórral díszítettek. Fonott vagy "csörgős"(fém) "fütyfürütty" gombbal kapcsolták össze. Kétfajta ujjas létezett: a nagyujjas vastagabb posztóból készült, és a télen viselték. Végig gombos, zsinóros, néha hátul a gallér alatt is díszített volt. A másik egy rövidkabát, vékonyabb anyagból, zsinóros díszítésű, általában fekete színű, de a fiataloké kék vagy zöld színben is készült. Felső testükön ingvállalt hordtak, ami a nyakánál sűrűn be volt ráncolva, elől pedig gombolódott. Bő ujjait könyök alatt ráncolással szűkítették és beszegték. A pendely (alsószoknya) fehér háziszőttes vászonból vagy gyolcsból készült. Nagyon bő, a derékon ráncolt, 4-5 szélből. Elől nyitott volt egy arasznyira, hogy fel tudják venni, a derekukra madzaggal erősítették, amit a korcba húztak vagy varrtak be.
A lányok, fiatalasszonyok blúzt viseltek, ami a mell alatti részén vászonnal béleltek, jól szűkre szabva. A vállnál vállpárnaszerű betoldás volt. Elöl gombokkal záródott.
A blúzt csipkék, szalagok díszítették, hűvösebb napokon viselték az ingváll fölött. Az ingváll fodrát kihúzták a blúz ujja alá, így díszesebb lett.
Az idősebb asszonyok ujjast hordtak, amelyik derékig pászos, deréktól bő fodorral díszített, az ujja könyökig bő, onnan szűkre volt szabva, sötétebb színű, delin vagy kázsmér anyagból készült. A pendely fölé 3-4 alsó szoknyát vettek, ki is keményítették és erre került a színes felső szoknya, ezt Dobronyban kabátnak nevezték. Nagyon sok anyagot igényelt, 5-6 szélből varrták sűrűn, darázsolással beráncolták. Rózsás mintájú volt, az anyaga kázsmér, selyem, delin, bársony lehetett, elől nyitott, madzaggal erősítették a derekukra. Elől a hasítékot vagy a betoldást a kötény takarta, ami egy árnyalattal világosabb, elütő színű volt, mint a kabát. A kabátot "aljalóval" díszítették, ezt belülről varrták rá. Külsejét szalaggal futtatták körbe, és apró szemű gyöngyökkel díszítették. Az ingvállra lajbit is felvehettek, ez a lányoknál színes, pászos, az eleje farkasfoggal, gyöngyökkel, szalagokkal díszített. Hidegebb időben vállkendőt, "nyakbavalót" viseltek, amit háromszögre hajtottak, a mell fölött keresztezték, hátul megkötötték. Anyaga kázsmér, selyem, kézzel hímzett, de vászonból, gyolcsból, olcsóbb anyagokból is készülhetett. Télen az idősebbek meleg kondor szőrű nagykendőt vagy gubát viseltek.
A viseletet csizma egészítette ki, ráncos szárú, hátul a saroknál díszítés. A csizmába kapcát húztak, ami gyolcs vagy parhet téglalap alakú anyag volt, hogy ne sértse fel a lábat, és télen melegebb legyen. Nyáron mezítláb vagy bocskorban jártak. A bocskor talprészét elvásott csizmaszárból készítették, a széleket átfúrták, bocskorszíjjal rögzítették.
https://kiszo.net/2020/05/10/miben-jartak-a-regi-dobronyi-fiuk-ferfiak/
https://kiszo.net/2020/05/05/miben-jartak-a-regi-dobronyi-lanyok-asszonyok/