Megyeháza

Bereg vármegye közgyűléseinek és színhelye az 1700-as évektől Beregszász volt. A jelenleg látható, 1890-ben épült megyeháza a negyedik a Vérke-parti város történetében. Az első megyeháza egyszerű, földszintes épület volt, melyet 1731-ben emeltek. Ám a vármegye feladatainak bővülésével egyre szűkösebbnek bizonyult az épület, így helyére 1771-ben egy nagyobbat építettek. Miután ez 1776-ban leégett, gróf Schönborn Ervin Jenő négy jobbágytelket adományozott a városnak egy új megyeháza építésére. Az alig felépített kétszintes megyeháza épület a belvárosban pusztító 1880-as tűzvész martalékává lett. Ennyi balszerencse után hajszál híján múlt, hogy a megyeszékhelyt nem tették át Bereg vármegye másik jelentős városába, Munkácsra.

Végül Beregszász maradt a vármegye központja, s a város nagy erőkkel látott hozzá az immár negyedik megyeháza építéséhez, melynek terveit Ybl Miklós neves magyar építész készítette el. 1890-ben avatták fel megyeházát, mely akkor Beregszász legimpozánsabb épülete volt. A stílusú, kétszintes épület főhomlokzatán kilenc ión oszloppal tagolt rizalit látható. A bejárat három félkörívkapus, két oldalán három-három ablakkal. A szintek elválasztását az övpárkány jelzi. Az épületnek összesen két, udvarra nyíló szárnya van.

Az épületbelső látványos eleme a második emeletre vezető széles, márványkarfás lépcső és a karzatos díszterem.

A megyeháza nemcsak építészeti szempontból értékes Beregszász számára, hanem számos jelentős történelmi esemény színhelye is volt. Itt iktatták be a vármegye főispánjait, alispánjait, itt fogadták a város neves vendégeit, itt tartották a vármegye közgyűléseit és a járási tanács üléseit. A megyeháza dísztermében tartotta előadásait Lehoczky Tivadar kárpátaljai helytörténész, régész, néprajzkutató. Itt mutatta be Bereg vármegye monographiája című háromkötetes művét. A tudós tiszteletére 1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség a megyeháza falán emléktáblát avatott.

1921-ben itt jelentette be a képviselőknek Henouque francia tábornok, hogy Kárpátalját a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták. A jelenlévők válaszul elénekelték a magyar himnuszt.

A második világháborút követően megszűnt a vármegyerendszer. A Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján új közigazgatási rend alakult ki. Beregszász járási központ lett, melynek új épületet emeltek az egykori megyeházával szemben.

Az üresen maradt megyeházára a Beregszászi Egészségügyi Koledzs költözött be, s jelenleg is ez az intézmény használja az épületet.