Feszty-kilátó

Több mint száz évvel ezelőtt, 1891-ben Feszty Árpád magyar festőművész a szó szoros értelmében óriási tervekkel tért haza párizsi útjáról. A fények városában megtekintette Detaille és Neuville körképét a napóleoni csatáról, s a monumentális alkotás olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy elhatározta, ő is fest egy hasonlót. Számos téma szerepelt az elképzelésiben, többek között a bibliai özönvíz története. Apósa, Jókai Mór azonban rábeszélte vejét, hogy fesse meg inkább a magyarok honfoglalását a Kárpát-medencében. Így lett a kép témája és címe: A magyarok bejövetele. A 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű, több mint 2000 alakot ábrázoló alkotás 1892 és 1894 között készült el. Feszty és festőtársai a körkép témájának tanulmányozására 1892-ben elutaztak Munkácsra, és vázlatokat készítettek a környező hegyekről. Sokáig az a tévhit élt az utókorban, hogy a körképen látható táj a Vereckei-hágó vidékének panorámája. A megfestett körkép először Budapestre került, ahol a bemutatására felépítették a Rotundának nevezett épületet. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. 1909-ben vitték vissza Budapestre. Amikor a Rotundát lebontották, hogy a helyén felépítsék a Szépművészeti Múzeumot, a körképet egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe helyezték el. A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is károkat szenvedett. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták. Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren, s ezen belül egy körképcsarnok megépítésre is sor került a körkép számára. További 25 évre volt szükség, hogy a képet restaurálják, s az elnyerje méltó helyét. S innen kezdődik a mi történetünk... Popovics Béla munkácsi tanár és helytörténész 1996-ban Ópusztaszeren járt, s felfedezte a körképen látható táj és a munkácsi panoráma közötti hasonlóságot. Néhány évvel később egy leporellót kapott az egyik tanítványától, s ezzel a kezében elindult a Munkács környéki hegyekbe, hogy megkeresse azt a helyet, ahol a festők a kép vázlatait készítették. 2004 nyarán talált rá a helytörténész arra a pontra - a kenderesi kilátóra -, ahonnan ugyanaz a panoráma tárult a szeme elé, mint a körkép előtt állva: a Zsornyó kettős csúcsa, a Csernek-hegy, Lovácska, a Beregszász környéki dombok, a Borzsa-havasok... Idővel barátait és cserkésztársait is elvitte erre a helyre, s egyre inkább körvonalazódott egy terv, hogy állítsanak emlékművet a kép és festői tiszteletére a kilátónál. Az ügy támogatókra talált a KMKSZ Munkácsi Járási Szervezeténél Gulácsy Géza elnök személyében, valamint Magyarországon. Az emlékhely terveit Gallov József építész készítette el, a munkálatokat Bugra Attila irányította. Nagy segítséget jelentett a Kölcsényi Nagyközségi Tanács (Kenderes község közigazgatásilag Kölcsényhez tartozik) és a Munkácsi 1. sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat támogatása az engedélyek és a munkálatok terén. Ennek eredményeképpen készült el a bazaltból megalkotott emlékmű, melynek belső oldalára Feszty Árpád körképét gravírozták. Az emlékhely megáldását 2013. szeptember 21-én tartották. A Munkács melletti Kenderes község határában található kilátó autóval könnyen megközelíthető, csak az utolsó 200 métert kell gyalogosan megtenni.