Beregdédai Görögkatolikus Egyházközség temploma

Az 1888-as sematizmustól, amelyben először említik anyaegyházközségként, a parochia antiqua, ősi parókia jelzéssel illetik. 

A templom az anyaegyházközségben, Mezőhomokon volt, melynek állagára az 1747-es összeíráskor a "rossz fatemplom" volt jellemző. 1792-ben egyházas (templomos) faluként tartják nyilván. 1846-ra tették le az új templom alapkövét, melyet az 1868-as sematizmus adatai szerint 1863-ban szenteltek fel. 

1949–1989 között a templomot nem zárták be, de az ortodox egyház használatába helyezték. 

Templomának titulusa az idők folyamán egyszer változott. A templomot az 1868-as sematizmus szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték, az 1876-os sematizmustól azonban Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele (Áldozócsütörtök) tiszteletére szentelt templomról írnak. Ez egyben az ikonosztázion készítésének időpontjára is utal, így az 1876 után kerülhetett a templomba, mivel az alapképek között Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele ikon van a templom titulusát jelző helyen. 

A parókia, melyről az 1888-as sematizmus azt írja, hogy új építésű és kőből van, az egyházközség önállóvá válásának idejére készült el. Az épület, melyet az 1990-es évek közepén felújítottak, jelenleg is ugyanazt a célt szolgálja.

Forrás: Marosi István, Görögkatolikus magyarok Kárpátalján, közösségek és templomok