A vértanúhalált halt Orosz Péter Pál görögkatolikus pap

Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi Biri faluban. Apja görögkatolikus pap volt. Péter korán elveszítette a szüleit. 2 éves volt, amikor meghalt az édesapja és kilencéves, amikor elhunyt az édesanyja. Rokonok fogadták be. A huszti gimnáziumban érettségizett, majd követve édesapja hivatását, a papi pályára készült. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenül szentelte pappá 1942. június 28-án Sztojka Sándor munkácsi püspök. 1942–1946 között Magyarkomját (Ugocsa vm.) segédlelkésze volt. 1944. december 19-én Romzsa Tódor püspök

titokban püspökké szentelte. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Ezután visszatért egyházközségébe.

1946-tól 1949-ig Bilke (Bereg vm.) parókusaként tevékenykedett. A görögkatolikus egyház működésének 1949 februárjában történő betiltása után a hatóságok elől bujkálva, titokban szolgálta a híveket. Nem volt hajlandó áttérni a pravoszláv vallásra, ezért üldözték és elfogató parancsot adtak ki ellene. Bilkén tartóztatták le 1953. május 28-án. Kilenc napig tartották fogva az ungvári börtönben. Szabadulása után tovább folytatta titkos papi szolgálatát, folyamatosan bujkálva a rendőrség elől. Néhány hónappal később, 1953. augusztus 23-án Magyarkomját községben mutatta be a Szent Liturgiát, majd a következő napon kísérőjével, Sztankó Katarinával a vasútállomásra indult, hogy Bilkére utazzon. Itt kísérője jegyet vett, ő pedig addig egy tehervagonban rejtőzött el. Valaki azonban felismerte, s szólt a szolgálatos rendőrnek, aki letartóztatta. Augusztus 27-én gyalog indították útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Az őt kísérő V. Pósik rendőr ekkor halálosan megfenyegette, majd miután Orosz atya letérdelt, hogy imádkozzon, három méter távolságból tarkón lőtte.

A szörnyű tettet még a karhatalom sem merte felvállalni, ezért Orosz Péter holtestét az ilosvai halottasházból nem adták ki a híveknek, hanem titokban Kamjanka-Buzka mellett egy mezőn temették el. Sírjának helye hamarosan így is ismertté vált, s vértanúként tekintettek személyére a hívek. Ezért testét exhumálták a rendőrük, s az ilosvai rendőrfőnök garázsának padlója alá ásták el.

Évtizedekkel később – miután a görögkatolikus egyházat legalizálták – sikerült megtalálni Orosz Péter földi maradványait. 1992. július 28-án emelték ki a testét a garázspadló alól, s vitték át augusztus 28-án a bilkei sírkertbe.

Gyilkosa Ukrajna függetlenné válása után még élt, ellene eljárás is indult, de mivel a tette elévült, így büntetlen maradt.

Bilkén Orosz Péter tiszteletére kápolnát emeltek a helyi görögkatolikus templom mellett, s itt helyezték el a vértanú földi maradványait.

A mártírhalált halt püspök életét Puskás László atya írta meg Ilyeneké Isten országa – Isten Szolgája, Orosz Péter (1917-1953) titokban felszentelt püspök élete és vértanúsága címmel magyar nyelven, melyet aztán ukrán nyelvre is lefordítottak 2015-ben.

Orosz Péter életéről és vértanúságáról Barlay Tamás készített dokumentumfilmet A kereszt előtt címmel.

Orosz Péter boldoggá avatási eljárását Milan Sasik püspök indította el. 2022-ben Ferenc pápa elismerte Orosz Péter vértanúságát. A boldoggá avatást Bilkén fogják megtartani 2025-ben,